Vízvisszatartás jelentősége és gyakorlata az aszály kockázatainak csökkentése érdekében
A 2022-es évben tapasztalt rendkívüli szárazság többek között a vízvisszatartás fontosságára is felhívta a figyelmet. Az országba vízfolyásainkon beérkező, vagy csapadék formájában megjelenő vizek visszatartásával lehetőség nyílik az árvízcsúcsok csökkentése mellett az aszálykockázat csökkentésére, az ökoszisztémák vízpótlására, illetve az öntözéses gazdálkodás vízigényének biztosítására is.
A vízügyi ágazat minden évben nagy hangsúlyt fektet a felkészülésre, megelőzésre és megteszi azokat az intézkedéseket, amellyel egy későbbiekben kialakuló aszályos időszak hatásai enyhíthetők, mint például a többletvizek tározása, illetve a belvíz és az árhullámok megtartása az ország területén. A vízhiány enyhítésére szolgáló tározók magyarországi körülmények között a legjelentősebb hatású vízvisszatartási lehetőséget biztosítják. Emellett a mederben történő tározás is további lehetőségeket kínál a vizek megtartására, ami az öntöző és belvízcsatornákban az üzemvízszint emelésével valósulhat meg. Fontos azonban megemlíteni, hogy a vízvisszatartás a csatornák funkciójának (pl. belvízelvezetés) figyelembe vételével, körültekintő szakmai felügyelet mellett valósítható csak meg. További tározási lehetőséget biztosítanak a holt és mellékágak is.
Követendő mintaprojektként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ, az OVF és a TIVIZIG együttműködésében, a gazdálkodókkal egyetértésben vízvisszatartást valósított meg a vízügy a 2022-es év végén a Tiszalöki Öntözőrendszer K-III. vízszolgáltatási egységén, ahol több mint 30 km hosszú csatornaszakaszon történt mederben való szabályozott vízvisszatartás. A mintaprojekt továbbfejlesztése és hasonló kezdeményezések a vízügy, az agrárszervezetek és a gazdálkodók közötti szoros együttműködés mellett valósítható meg.