Gyengénlátóknak

Határvízi együttműködés

2010.05.19

196/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 2004. május 17-én megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között Budapesten, a 2003. évi szeptember hó 15. napján aláírt, a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttműködésről szóló Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttműködésről

Preambulum

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)

attól a szándéktól vezérelve, hogy fejlesszék együttműködésüket, a határt alkotó vagy a határokat átlépő vízfolyások és a határokkal metszett felszín alatti víztartók védelme és fenntartható hasznosítása, továbbá a vízi ökoszisztémák védelme érdekében,

abból a meggondolásból kiindulva, hogy a határvizekhez kapcsolódó kérdések szabályozásának fejlesztése igen jelentős szerepet tölt be a két Szerződő Fél közötti sokrétű kapcsolatok javításában,

figyelembe véve azt a tényt, hogy országaik területe a Duna folyam vízgyűjtő területén helyezkedik el,

tekintettel arra a tényre, hogy mindkét állam a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Helsinki Egyezmény) és a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, Szófiában, 1994. június 29-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Szófiai Egyezmény) részes fele közé tartozik,

összhangban a 2000. december 22-én hatályba lépett, az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelve a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Víz Keretirányelv, a továbbiakban: VKI) rendelkezéseivel,

megállapítva, hogy mindkét állam részt vesz a „Duna-medence Környezetvédelmi Program”-jának keretében a Stratégiai Akciótervben foglaltak megvalósításában és a VKI-nek megfelelően, a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének kidolgozásában,

tekintettel arra, hogy mindkét állam törekvése, hogy az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) való csatlakozás folyamata során harmonizálja belső jogszabályait az EU vizekre vonatkozó irányelveivel,

kiindulva a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a határt alkotó vagy a határ által átmetszett vizek vízgazdálkodási problémáinak rendezésére Bukarestben, 1986. június 25-én aláírt Egyezmény alkalmazása során szerzett tapasztalatokból és kedvező eredményekből,

elismerve azt a tényt, hogy az eddigi együttműködésük keretében a Szerződő Felek igen értékes tartalmú, olyan részletes szabályozást dolgoztak ki - elsősorban az árvízvédelem és a belvízvédelem területén -, amelyet a jövőben is fel lehet használni,

az alábbiakban állapodnak meg:

I. Fejezet

CÉLOK ÉS ALAPELVEK

1. Cikk

Az Egyezmény célja

Jelen Egyezmény célja azoknak a szabályoknak és kötelezettségeknek az összefoglalása, amely alapján a Szerződő Felek eljárnak a határvizekkel kapcsolatos együttműködésük során, továbbá azoknak a szervezeti, intézményi és gazdasági feltételeknek a meghatározása, amelyek között az együttműködést megvalósítják.

2. Cikk

Fogalom meghatározások

(1) A jelen Egyezmény alkalmazása során:

a) „határvizek” olyan felszíni és felszín alatti vizek, amelyek a Szerződő Felek államának határát kijelölik, azt keresztezik vagy azon találhatók,

b) „határon átterjedő hatás” a határvizek vízjárásának, mennyiségének, minőségének, környezetének, növény- és állatvilágának jelentős és a két országnak az EU módszertanát figyelembe vevő tudásszintje alapján számszerűsíthető megváltozása az egyik Szerződő Fél államának területén; a másik Szerződő Fél államának területén végzett emberi tevékenység vagy természeti esemény következtében,

c) „beavatkozás” minden, a vizekkel kapcsolatos, folyamatban lévő vagy tervezett intézkedés és létesítmény, amely határon átterjedő hatással járhat,

d) „belvizek” azok a természetes eredetű felszíni vizek, amelyek az egyik Szerződő Fél államának területéről a másik Szerződő Fél államának területére levezető csatornákon, völgyeken és terepmélyedésekben folynak le,

e) „vízrajzi alegység” egy állam területén elhelyezkedő olyan terület, amely lehet egy részvízgyűjtő, egy részvízgyűjtő része, részvízgyűjtők csoportja vagy részvízgyűjtő részek csoportja,

f) „felszín alatti vizek” a felszíni határvizekkel kölcsönkapcsolatban lévő felszín alatti vizek, valamint azok a felszín alatti vizek, amelyek határon átterjedő hatást okozhatnak vagy közvetíthetnek,

g) „határon átterjedő veszélyes és el nem kerülhető rendkívüli szennyezés” - a továbbiakban rendkívüli szennyezés - az a szennyezés, amely baleset, műszaki meghibásodás, mulasztás vagy természeti csapás következménye, amelynek hatására közvetlen vagy közvetett módon a vizek minőségének hirtelen romlása következik be,

h) „rendkívüli szennyezések hatásainak megelőzése és elhárítása” azoknak a különleges szabályozásoknak és intézkedéseknek az összessége, amelyek célja a rendkívüli szennyezések káros hatásainak mérséklése,

i) „vízminőségi riasztási szint” olyan határérték, amelyet a vízbe került veszélyes anyag mennyiségére vagy a szennyeződést befogadó vízfolyásokra egyedi érzékenységüknek megfelelően, rendkívüli vízszennyezés esetére lehet megadni,

j) „ökológiai vízigény” az a mennyiségi és minőségi szempontból szükséges természetes vízhozam, amely a vízi- és a vízfolyás környezetében élő élőlények életfeltételeinek fenntartásához szükséges.

(2) Az itt meg nem határozott, de a jelen Egyezmény szövegében alkalmazott fogalmakra a Helsinki Egyezmény, a Szófiai Egyezmény és a VKI fogalom meghatározásai érvényesek.

3. Cikk

Célkitűzések

(1) A célok elérése érdekében a Szerződő Felek megtesznek minden jogi, igazgatási és műszaki intézkedést annak érdekében, hogy javítsák, de legalább megőrizzék a határvizek jelenlegi állapotát úgy, hogy elérjék a VKI által meghatározott „jó állapotot”.

(2) A legfontosabb célkitűzések az alábbiak:

a) a vizek jó állapotának elérése,

b) a vizek állapotromlásának megelőzése és a szennyeződések ellenőrzése,

c) a határon átterjedő káros hatások (árvizek, szárazság okozta helyzetek és rendkívüli szennyezések) megelőzése, elhárítása, csökkentése, és ellenőrzés alatt tartása,

d) a vizek állapotát ellenőrző és értékelő rendszerek fejlesztése,

e) a vízkészletek fenntartható hasznosításának biztosítása,

f) közös kutatási és technológiai fejlesztési akciók előmozdítása a jelen Egyezmény tárgyát képező témakörökben.

4. Cikk

Alapelvek

A Szerződő Felek elfogadták, hogy a jelen Egyezmény tárgyát képező együttműködésük keretében különösen a határvizek méltányos és fenntartható használata, az elővigyázatosság, a kölcsönösség, a jóhiszeműség és „a szennyező fizet” elveket alkalmazzák, úgy ahogyan ezeket hosszú távon tervezi megvalósítani a VKI.

5. Cikk

Az Egyezmény hatálya

(1) Az Egyezmény területi hatálya a határvizekre, azok vízrajzi alegységeire terjed ki.

(2) A jelen Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed azokra a folyamatban lévő és tervezett beavatkozásokra, amelyek módosíthatják a vizek, a vízi környezet és az élővilág állapotát, amennyiben azok határon átterjedő hatásokkal járnak, főként:

a) a vízkivételekre, a vízbevezetésekre,

b) a pontszerű és diffúz szennyező forrásokból származó vizek bevezetésére és beáramlására,

c) a váratlan, veszélyes és el nem kerülhető vízszennyezésekre és ezek következményeinek elhárítására,

d) a vízilétesítményekre,

e) az árvízvédelmet, a belvízvédelmet, a jég elleni védelmet és a folyószabályozást szolgáló létesítményekre és intézkedésekre.

II. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA ÉS FŐBB IRÁNYAI

6. Cikk

Az együttműködés módja

(1) A Szerződő Felek a megfogalmazott célok megvalósítása és alapelvek érvényesítése érdekében együttműködési mechanizmusokat alakítanak ki, amelynek formái az alábbiak:

a) szabályos és rendszeres információcsere az Egyezmény tárgyát képező témakörökben,

b) konzultációk folytatása és tevékeny szerepvállalás az Egyezmény által intézményesített szervezetekben,

c) az Egyezmény alkalmazásához és fejlesztéséhez szükséges jogi, közigazgatási, technikai és egyéb intézkedések foganatosítása.

(2) A jelen Egyezmény előírásainak teljesítése a Szerződő Felek közötti együttműködés részleteit meghatározó Szabályzatok szerint történik. A Szabályzatokat a meglévő együttműködési tapasztalatokra alapozva, a Szófiai Egyezmény és a VKI végrehajtási útmutatóinak figyelembevételével kell kidolgozni és folyamatosan, a Szerződő Felek lehetőségeinek megfelelően kell fejleszteni.

(3) Szükség esetén a Magyar-Román Vízügyi Bizottság új Szabályzatokat dolgoz ki, illetve korszerűsíti a meglévőket, és ezek elfogadását határozatban rögzíti.

(4) A Szerződő Felek - rendszerint saját államuk területén - teszik meg a jelen Egyezményből származó, egyeztetett intézkedéseket és végzik el az ilyen munkálatokat.

(5) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó esetekben nem hajtanak végre beavatkozást a másik Szerződő Féllel folytatott előzetes konzultáció nélkül, kivéve a vészhelyzeteket, vagy ha a másik Szerződő Fél egy éven belül nem közölte álláspontját.

(6) A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó területen nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségével vagy külföldi hitelből megvalósuló projektekre a jelen Egyezmény előírásait kell alkalmazni.

7. Cikk

A vizek védelme és fenntartható használata

(1) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy

a) a felszíni vizek állapotának romlását megelőzzék és minőségüket javítsák azzal a céllal, hogy jó állapotba kerüljenek, valamint jó ökológiai potenciált érjenek el az erősen módosított és mesterséges víztestek,

b) a felszín alatti vizek állapota romlását megelőzzék és minőségüket javítsák azzal a céllal, hogy jó állapotba kerüljenek,

c) a felszíni vizek védelme nem valósulhat meg a felszín alatti vizek kárára és fordítva.

(2) A Szerződő Felek a vonatkozó Szabályzatban foglaltaknak megfelelően, a VKI előírásai szerint közösen elfogadott módszertan alapján rendszeresen vizsgálják a határvizek vízminőségét, meghatározzák a vizsgálatok eredményeinek értékelési és minősítési rendszerét, továbbá közösen elfogadott vízminőségi kritériumok alapján időszakonként közösen értékelik a vizek minőségének állapotát és annak alakulását.

(3) A Szerződő Felek meghatározzák a határvizek vízminőségi célállapotát és vízminőségi kritériumokat alkalmaznak a határon átterjedő hatás megelőzése, ellenőrzés alatt tartása és csökkentése érdekében.

(4) A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek a pontszerű és a diffúz szennyező forrásokból származó veszélyes anyagok vízbe való bevezetésének, illetve bejutásának megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére. A veszélyes anyagok tájékoztató listáját a Magyar-Román Vízügyi Bizottság határozza meg az EU irányelveiben foglaltakkal összhangban.

(5) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó területen az új létesítmények vagy korszerűsítések hazai engedélyezésekor arra törekednek, hogy a lehető leginkább víztakarékos és a legkedvezőbb szennyezőanyag-kibocsátó technológiát alkalmazzák, ideértve a rendelkezésre álló, gazdaságilag elérhető legjobb technológiák alkalmazását is a vízre veszélyes anyagok esetében, valamint a biológiai szennyvíztisztítást a települési szennyvizek esetében.

(6) A Szerződő Felek közös megegyezéssel elfogadják a bevezetések vízminőségi határértékeit, amelyeket a vízjogi engedély kiadásánál érvényesítenek. A határértékek megállapításánál a Felek figyelembe veszik az EU vonatkozó Irányelveit.

(7) A diffúz vízszennyezések határon átterjedő jelentős vízminőségi hatása esetén a Szerződő Felek megállapodnak a konzultációs eljárás formájáról, a hatás csökkentése, illetve ellenőrzés alatt tartása érdekében.

(8) A Szerződő Felek megállapítják a határvizek aktuális állapotát, azonosítják a hosszú távú ivóvízellátás szempontjából kölcsönös érdekű készleteket, valamint tájékoztatják egymást, a különleges védelmet igénylő térségekről. Amennyiben szükséges, a Szerződő Felek kiegészítő védelmi intézkedéseket fogadnak el e készletek védelmére.

(9) A Szerződő Felek - figyelembe véve lehetőségeiket - a határvizek vízminőségének biztosítása érdekében megállapodnak a szennyező források számbavételének módszertanában, összeállítják a szennyező források listáját, és a prioritások megfogalmazásával, közösen dolgoznak ki cselekvési programokat.

(10) A Szerződő Felek a vízszennyezés elleni stratégiák kidolgozásával biztosítják az elsődleges veszélyes szennyező anyagokra vonatkozó kockázatértékelések elvégzését.

(11) A Szerződő Felek működtetik és fejlesztik riasztási rendszereiket, riasztási immissziós és emissziós szinteket határoznak meg az egyes potenciális veszélyeztetőkre.

(12) A Szerződő Felek a potenciális szennyező források kockázatának csökkentésére üzemi kárelhárítási tervek alapján az osztott vízrajzi alegységekre kárelhárítási terveket készítenek egyeztetett formában, majd elvégzik a tervek összehangolását.

(13) Szerződő Felek a lehető legrövidebb időn belül kölcsönösen értesítik egymást, ha a határvizeket rendkívüli szennyezés éri úgy, hogy az határon átterjedő hatással járhat, vagy ha ilyen helyzet bekövetkezése nagy valószínűséggel várható, az érintett Szerződő Fél kérésére együttműködnek ezek következményeinek csökkentésében, elhárításában, illetve megszüntetésében.

(14) A Szerződő Felek kőolajszármazékok és úszó szennyezések által okozott rendkívüli szennyezés hatásának korlátozására a határvizek közösen megállapított helyein szelvényeket építenek ki a beavatkozásokhoz.

(15) A Szerződő Felek közösen elfogadott módszertan szerint összeállítják a határvizek vízmérlegeit.

(16) A Szerződő Felek az erre vonatkozó Szabályzat szerint végzik a rendszeres, közös vízhozamméréseket, a vízhozamadatsorok egyeztetését és a határszelvények vízkészlet-értékeinek együttes meghatározását.

(17) A Szerződő Felek szakértői meghatározzák a határ által metszett felszín alatti víztartók vízkészleteit, és rendszeresen értékelik ezek állapotát

(18) A határvizek vízkészletének méltányos és fenntartható felhasználását biztosító intézkedéseket a Szerződő Felek szakértői a határvizek vízmérlegei és az idevonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek alapján határozzák meg.

(19) A Szerződő Felek a kisvizes időszakokban - erre vonatkozó Szabályzatban foglaltak szerint - együttműködést folytatnak.

(20) Szerződő Felek együttműködnek a saját területükön lévő vízrajzi alegységekre kidolgozandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek határvizek határszelvényeiben való összehangolása céljából.

8. Cikk

Felelősség a határvizek rendkívüli szennyezéséért

(1) A Szerződő Felek érvényesítik a „szennyező fizet” elvet, és ennek alkalmazásához bevezetik az EU szinten kidolgozott módszertant.

(2) A Szerződő Felek külön Szabályzatban rögzítik a határvizeken a rendkívüli szennyezés határon átterjedő károkozása esetén figyelembe veendő részletes elveket és alkalmazandó eljárásokat.

9. Cikk

Árvíz- és belvízvédekezés

(1) A jelen cikket az árvíz-, a belvíz- és a jégvédelem területén való együttműködésre a vízfolyásoknak és csatornarendszereknek a vonatkozó Szabályzatokban megjelölt szakaszaira kell alkalmazni.

(2) Mindkét Szerződő Fél, a határt alkotó vagy az országhatárt átlépő vízfolyásokon minden intézkedést megtesz a vizek lefolyásának és a jég levonulásának biztosítására.

(3) A határvizek mentén kiépített árvíz- és belvízvédelmi létesítményeket a Szerződő Felek állandóan jó állapotban és felügyelet alatt tartják, ellátják azokat a védekezéshez szükséges anyagokkal, szerszámokkal, felszerelésekkel, távközlési berendezésekkel, üzemanyaggal, az őr- és kezelőszemélyzet elhelyezésére szolgáló telepekkel és gondoskodnak azoknak a vonatkozó Szabályzatokban foglaltaknak megfelelő üzemeltetéséről.

(4) A belvizek levezetése belvízlevezető csatornákon és rendszereken keresztül történik, a vonatkozó Szabályzatban meghatározott módon, a megállapított vízhozamokkal és vízszintek mellett, tekintetbe véve az alábbiakat:

a) mindazon magyar területi, illetve román területi térségekben, ahol a belvizek összegyűjtésére és elvezetésére kiépítették a rendszereket, a rendszerek legnagyobb levezetési kapacitásáig a belvizeket ezek a rendszerek, valamint a meglévő, a határ által átmetszett csatornák vezetik le,

b) mindazon magyar területi, illetve román területi belvizek elvezetése, amelyek olyan térségekből származnak, ahonnan kiépített belvízrendszerek útján összegyűjtésük és elvezetésük nem lehetséges, továbbá az olyan rendkívüli belvizek elvezetése, amelyek meghaladják e rendszerek legnagyobb levezetési kapacitását, továbbra is a határon keresztül történik a csatornákban, illetve völgyekben és terepmélyedésekben,

c) a belvízlevezető csatornák - a Magyar-Román Vízügyi Bizottság jóváhagyásával - többcélú vízátvezetésre (öntözőrendszerek, halastavak és ipari üzemek vízellátására és vízelvezetésére, valamint ökológiai vízigény céljára) is felhasználhatók, azzal a feltétellel, hogy ez a tevékenység ne akadályozza a belvizek levezetését, és ne okozzon határon átterjedő káros hatást.

(5) A Szerződő Felek saját államuk területén nem végeznek olyan munkálatokat és nem foganatosítanak egyoldalúan olyan intézkedéseket, amelyek a másik Szerződő Fél államának területén árvizet, elmocsarasodást, elszikesedést vagy feliszapolódást okozhatnak és úgy üzemeltetik a határvizeken levő létesítményeiket, hogy a fenti hatások ne következzenek be.

(6) A Szerződő Felek úgy végzik a szabályozási munkákat, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a medrek állékonyságát azokon a szakaszokon, ahol ezeket a határ metszi, vagy ahol a határt jelölik.

(7) Árvíz- és belvízveszély idején a Szerződő Felek illetékes szervei a vonatkozó Szabályzatokban foglaltak szerint, összehangoltan járnak el.

(8) Az esetleges gátszakadás következtében kitörő vizek lokalizálására mindkét Szerződő Fél megteheti a saját állama területének védelméhez szükséges intézkedéseket, oly mértékben együttműködve a másik Szerződő Féllel, amennyire az csak lehetséges.

(9) Az árvízveszélyes időszakokban és az árvízvédekezés idején a Szerződő Felek a vonatkozó Szabályzatokban foglaltak szerint biztosítják az eredményes árvíz- és belvízvédekezéshez szükséges hidrológiai, meteorológiai és egyéb adatok és információk cseréjét.

(10) Mindkét Szerződő Fél az árvízveszélyes időszakokban és az árvízvédekezés idején a saját állama területén tevékenykedik és állandó kapcsolatot tart fenn a másik Szerződő Féllel. A Szerződő Felek illetékes hatóságai szükség szerint találkoznak bármely Szerződő Fél kérésére bármely Szerződő Fél államának területén, az intézkedések elhatározásához és alkalmazásához szükséges helyzetfeltárás érdekében.

III. Fejezet

A MAGYAR-ROMÁN VÍZÜGYI BIZOTTSÁG

10. Cikk

A Magyar-Román Vízügyi Bizottság felépítése és működése

(1) A Szerződő Felek, a jelen Egyezmény előírásai szerinti együttműködés előmozdítására létrehozzák a Magyar-Román Vízügyi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).

(2) A Bizottság legfeljebb öt-öt tagból áll, köztük mindkét Szerződő Fél részéről: egy kormánymeghatalmazott, egy vagy két meghatalmazott-helyettes és egy titkár.

(3) A Bizottság állandó és eseti albizottságokat hozhat létre, valamint munkájába szakértőket vonhat be.

(4) A Bizottság szervezeti és működési szabályzatát az első ülésszakon fogadja el.

(5) A Bizottság határozatait egyetértésben hozza meg. Ezeket a határozatokat az ülésszakok Jegyzőkönyvében rögzítik, és azok a Szerződő Felek jóváhagyását követően lépnek életbe.

(6) Mindazon kérdéseket, amelyekben a Bizottság nem képes megegyezésre jutni, rögzíteni kell az ülésszak Jegyzőkönyvében.

(7) A Bizottság évente, a két Szerződő Fél államának területén felváltva rendes ülésszakot tart. Szükség esetén - bármely Szerződő Fél kérésére - rendkívüli ülésszak is összehívható.

(8) A kormánymeghatalmazottak előzetes megállapodása alapján, a Bizottság ülésére meghívhatok az EU és a Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottság (ICPDR) állandó titkárságának képviselői, a Szófiai Egyezményben részt vevő országok vízügyi hatóságai, továbbá a jelen Egyezmény alkalmazási területén megvalósítandó beavatkozások pénzügyi fedezetének biztosításában érdekelt nemzetközi szervezetek és bankok is.

(9) A Bizottság ülésszakainak, illetve az albizottságok üléseinek és a szakértők találkozóinak megszervezésével kapcsolatos költségeket az a Szerződő Fél fedezi, amely államának területén a találkozóra sor kerül. A találkozókra történő kiküldetés költségei a küldő Szerződő Felet terhelik.

(10) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a Bizottság munkájában és az ülésszakokon elfogadott határozatok végrehajtásában részt vegyenek a jelen Egyezmény teljesítésében érdekelt központi és helyi hatóságok képviselői is.

11. Cikk

A Bizottság legfontosabb feladatai

(1) Rendszeresen értékeli - szükség esetén, a helyszínen vizsgálja - a jelen Egyezményben foglaltak teljesülését, megállapítja a Szerződő Felek együttműködésének esetleges hiányosságait és az azok kiküszöbölésére szolgáló intézkedéseket fogad el.

(2) Meghatározza és szükség szerint aktualizálja a jelen Egyezmény keretei között, a nemzeti adatvédelmi szabályozásnak megfelelő mértékben történő rendszeres, illetve rendkívüli esetekben megvalósuló adat- és információcsere tartalmát, rendjét és ellenőrzi azt.

(3) Meghatározza a határon átnyúló, felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának elérését és megőrzését biztosító környezeti célkitűzéseket.

(4) Koordinálja a határon átnyúló vízrajzi alegységekre a VKI szerint kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek harmonizációját és az azokban meghatározott jelentős, határon átterjedő hatással járó intézkedések végrehajtását.

(5) Vizsgálja a felszíni vizek határszelvényeiben átfolyó vízhozamot, az ökológiai vízigényeket és indokolt esetben megállapodik a szükségessé váló intézkedésekben.

(6) Vizsgálja a határt átmetsző csatornákon és csatornarendszereken keresztül történő ökológiai vízigény biztosítását és az egyéb vízszolgáltatások teljesítése iránti igényeket, az ezeken keresztül történő vízlevezetéseket és meghatározza a betartandó alapfeltételeket.

(7) Áttekinti a határon átterjedő hatást kiváltható beavatkozások programját és összeállítja ennek alapján azoknak a listáját, amelyek terveit felülvizsgálatra be kell nyújtani a Bizottsághoz. Ezek közül, amelyekre a beavatkozást végző Szerződő Fél nemzeti szabályozása szerint környezeti hatásvizsgálati kötelezettség áll fenn, a Bizottság kérheti a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció véleményezésre való megküldését a nemzeti szabályozás szerint illetékes hatóságtól.

(8) Azoknál a beavatkozásoknál, ahol a nemzeti szabályozás nem igényel környezeti hatásvizsgálatot, de a Bizottság azt szükségesnek tartja, ezek vizsgálatára közös eljárási Szabályzatot kell kidolgozni.

(9) Meghatározza a Szerződő Felek érdekeltségét az Egyezmény hatálya alá tartozó munkálatokban, felülvizsgálja a Szerződő Felek által teljesített munkákat.

(10) Meghatározza a jelen Egyezményben foglaltak teljesítéséhez szükséges, összehangoltan vagy közösen készítendő vizsgálatok, mérések, kutatások, tanulmányok programját.

(11) Közös cselekvési programokat fogad el a rendkívüli vízszennyezés jelentős kockázatával járó és a határvizek minőségét jelentősen befolyásoló szennyezőforrásokra vonatkozóan, továbbá intézkedik a rendkívüli szennyezések hatásainak elhárítására.

(12) Értékeli a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó vizek lefolyásához kapcsolódó eseményeket, a rendkívüli szennyezéseket, valamint azok következményeit.

(13) Rendszeresen értékeli az árvíz- és belvízvédekezés eredményességét és meghatározza, hogy milyen munkálatok elvégzése, illetve intézkedések megtétele szükséges az árvíz- és belvízvédelem eredményesebbé tételéhez.

(14) Összehangolja az érvényben lévő Szabályzatokat a jelen Egyezménnyel, és szükség esetén gondoskodik újabb Szabályzatok kidolgozásáról.

(15) Meghatározza az állandó és az eseti albizottságok, valamint a szakértők feladatait, ellenőrzi azok teljesítését, jóváhagyja az albizottsági és szakértői találkozókon felvett jegyzőkönyveket.

(16) Javaslatot tesz a jelen Egyezmény módosítására és a külön megállapodást igénylő kérdések rendezésére.

(17) Figyelemmel kíséri a Szófiai Egyezmény és a VKI keretében a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó területekre vonatkozóan tett javaslatok és ajánlások teljesítését.

(18) A Bizottság megoldja a jelen Egyezmény alkalmazásából származó egyéb feladatokat is.

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Cikk

A geodéziai alappontok gondozása

A Szerződő Felek saját államuk területén, a folyók és a csatornák országhatár közeli szakaszain fenntartják, szükség szerint kiegészítik és felújítják a vízimunkák elvégzéséhez, a vízilétesítmények megvalósításához és fenntartásához szükséges magassági és vízszintes geodéziai alappontokat. A Szerződő Felek ezeket kölcsönösen használhatják, illetve ezek adatait egymásnak kölcsönösen rendelkezésre bocsátják.

13. Cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

A Szerződő Felek között az árvíz- és belvízveszély, valamint a rendkívüli vízszennyezés elhárítása, illetve a megrongálódott vízilétesítmények helyreállítása és a rendkívüli vízszennyezés következményeinek felszámolása esetén történő segítségnyújtás a Szerződő Felek között a katasztrófák esetén történő együttműködésről szóló hatályos kétoldalú megállapodások, illetve a Szerződő Felek államainak jogszabályai és a vonatkozó Szabályzat alapján történik.

14. Cikk

Adatok és információk cseréje és értékelése

(1) Szerződő Felek biztosítják a VKI-ben előírt monitoringot a felszíni és a felszín alatti vizek ökológiai, kémiai és mennyiségi állapotának értékeléséhez.

(2) A Szerződő Felek kölcsönösen és rendszeresen megküldik egymásnak a meteorológiai és hidrológiai adatok és információk cseréjére vonatkozó Szabályzatban előírt meteorológiai és hidrológiai adatokat. A Bizottság elhatározhatja, hogy meteorológiai és hidrológiai előrejelzések készítéséhez és a határvizek állapotértékeléséhez a fent említett szabályzatban előírt adatcserén felül egyéb meteorológiai és hidrológiai és vízminőségi adatközlés is történjen.

(3) Védekezés idején a vonatkozó Szabályzatokban meghatározott adatok megküldésére kerül sor.

(4) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény előírásainak hatékony teljesítése érdekében megállapodnak a határon átterjedő hatások megismeréséhez, megelőzéséhez, értékeléséhez és elhárításához szükséges hidrogeológiai, vízminőségi, vízkivételi és vízbevezetési, valamint a vízilétesítmények üzemelésére vonatkozó, továbbá egyéb információk cseréjében.

(5) A Szerződő Felek saját monitoringhálózataikon folytatott tevékenységük alapján együttműködnek, közösen kidolgozott és egyeztetett programokat vezetnek be az Egyezmény alkalmazási területét képező vizek mennyiségi és minőségi viszonyainak monitorizálására és a veszélyes jelenségek kialakulása esetén alkalmazandó riasztásra.

(6) A Szerződő Felek közösen határozzák meg a monitoringpontokat, a vizek rendszeresen nyomon követendő és értékelendő mennyiségi és minőségi jellemzőit, figyelemmel azok ökológiai és hidrológiai sajátosságaira és az ezekbe történő beavatkozásokra, szennyezőanyag-bevezetésekre.

(7) A Szerződő Felek, amennyiben erre szükség van, az egész vízgyűjtőre kiterjedő adatközlési, figyelmeztető és riasztó rendszerek kialakításában és fejlesztésében egyeznek meg.

(8) A Szerződő Felek elősegítik az észlelőállomások telepített és hordozható mérőeszközökkel való ellátását, megkönnyítik az adatközlést és az adatok feldolgozását.

(9) A Szerződő Felek kijelölik az adat- és információcserére jogosult illetékes szerveiket.

15. Cikk

Kutatás, fejlesztés és koordináció

(1) A jelen Egyezmény céljainak teljesítése érdekében a Szerződő Felek egymást kiegészítő vagy közös tudományos kutatási és fejlesztési programokat dolgoznak ki.

(2) A Szerződő Felek a Bizottságban meghatározott eljárási rend alapján kicserélik egymással a jelen Egyezmény alkalmazási területére vonatkozóan rendelkezésükre álló dokumentációkat, publikációkat és bármely egyéb műszaki anyagokat.

(3) A jelen Egyezmény gyakorlati megvalósítása érdekében a Szerződő Felek közös továbbképző programokat, szemináriumokat és szakértői találkozókat szerveznek.

(4) A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a VKI előírásainak megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelöléséről és a megfelelő igazgatási intézkedésekről. Törekednek a megfelelő koordináció kialakítására az érintett nem-tagállamokkal, azzal a céllal, hogy a VKI célkitűzéseit a Duna vízgyűjtőjén elérjék.

16. Cikk

Költségelszámolás

(1) A jelen Egyezmény teljesítésével összefüggő, mindkét Szerződő Fél érdekeit szolgáló, bármely Szerződő Fél államának területén levő vagy létesítendő művek, létesítmények, és tevékenységek fenntartási, üzemeltetési, tervezési és kivitelezési költségeit a Szerződő Felek az esetenként kötött megállapodásokban meghatározott érdekeltségük arányában viselik.

(2) A Szerződő Felek bármelyikének állama területén levő, illetve megvalósítandó létesítmények, művek és tevékenységek költségeit az érdekelt Szerződő Fél viseli. A jelen Egyezmény előírásainak teljesítéséből származó pénzügyi és adóügyi kérdéseket a mindkét Szerződő Fél területén hatályos jogszabályok tiszteletben tartásával kidolgozott vonatkozó Szabályzat rendezi.

(3) A jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos olyan pénzügyi kérdések tekintetében, amelyekről az előző pontokban vagy a jelen Egyezmény más helyein, vagy a vonatkozó Szabályzatban nincs rendelkezés, a Szerződő Felek külön megállapodásokat kötnek a Szerződő Felek államának területén hatályos jogszabályok rendelkezéseit tiszteletben tartva.

(4) Amennyiben a jelen Egyezményben foglaltak teljesítéséhez szükséges létesítmények és tevékenységek megvalósítási költségeinek fedezésére nemzetközi szervezetektől vagy pénzintézetektől anyagi támogatás vagy hitel felvétele válik lehetségessé, a Szerződő Felek egyeztetik ilyen irányú kezdeményezéseiket és együttműködnek az anyagi támogatás megszerzésében és a projektek megvalósításában.

(5) Az egyik Szerződő Fél részéről a másik Szerződő Fél számára vízszolgáltatással vagy belvízszivattyúzás útján teljesített szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket a vonatkozó Szabályzat előírásainak megfelelően kell kezelni.

17. Cikk

Határátlépés

A két Szerződő Félnek a jelen Egyezmény alkalmazásában érintett szervei által megjelölt személyek határátlépésére a Magyar Köztársaság és Románia vízügyi szerveinek határátkeléséről és kapcsolattartásról szóló Szabályzatában foglaltaknak megfelelően kerül sor.

18. Cikk

A viták rendezése

(1) A jelen Egyezmény alkalmazása vagy értelmezése során esetleg felmerülő vitákat a Bizottság keretében kell rendezni.

(2) Abban az esetben, ha a vitát az (1) bekezdés rendelkezései szerint nem lehet rendezni, a Szerződő Felek a Szófiai Egyezményben foglaltak szerint járnak el.

19. Cikk

Záró rendelkezések

(1) Szerződő Felek tevékenyen részt vesznek a VKI bevezetésével kapcsolatos EU szintű és Duna vízgyűjtő szintű tevékenységekben. A VKI bevezetéséhez EU szinten kidolgozott Közös Stratégiai Program keretében kidolgozott módszertani ajánlásokat figyelembe veszik a jelen Egyezmény megállapodásainak gyakorlati végrehajtásában és szükség esetén az Egyezményt kiegészítik, illetve módosítják.

(2) Jelen Egyezmény a Szerződő Feleknek a hatálybalépéshez szükséges belső jogi követelmények teljesítéséről tájékoztató utolsó értesítés kézhezvételének napján lép hatályba.

(3) A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek által kötött más nemzetközi szerződésekben meghatározott jogait vagy kötelezettségeit.

(4) Mindkét Szerződő Félnek jogában áll a jelen Egyezmény előírásaiból származó intézkedéseknél szigorúbbakat alkalmazni a saját állama területén.

(5) Jelen Egyezmény a Szerződő Felek megegyezésével módosítható vagy kiegészíthető. Jelen Egyezmény bármely módosítása a (2) bekezdésben foglaltak szerint lép hatályba.

(6) Jelen Egyezményt a Szerződő Felek öt évre kötötték. Jelen Egyezmény hatálya mindig újabb hároméves időszakra meghosszabbodik, amennyiben egyik Szerződő Fél sem nyilvánítja ki felmondási szándékát írásbeli értesítéssel a másik Szerződő Félnek az Egyezmény hatályának lejárta előtt hat hónappal.

(7) A jelen Egyezmény hatálybalépésével a Bukarestben, 1986. június 25-én megkötött, „Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról” hatályát veszti, kivéve a jelen Egyezmény mellékletében felsorolt Szabályzatokat.

(8) A jelen Egyezmény hatálybalépésekor érvényes Szabályzatokat, amelyeket korszerűsítésükig a továbbiakban is alkalmazni fognak, a jelen Egyezményhez csatolt és annak szerves részét képező Melléklet sorolja fel.

Készült Budapesten, 2003. szeptember hónap 15. napján két-két eredeti példányban, magyar és román nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.”

(Aláírások)

Melléklet az Egyezményhez

Az Egyezmény végrehajtására alkalmazandó hatályos szabályzatok

1. A Magyar-Román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság Működési Szabályzata [a 2001. június 19-22. között, Máramarosszigeten (Sighetul-Marmatiei) tartott XIII. Ülésszak Jegyzőkönyvének 4. számú melléklete]

2. Szabályzat a Magyar Köztársaság és Románia vízügyi szerveinek határátkeléséről és kapcsolattartásáról (a 2002. május 26-31. között, Velencén tartott XIV. Ülésszak Jegyzőkönyvének 4. számú melléklete)

3. Szabályzat a rendkívüli árvízveszély és belvízveszély esetén a Magyar Köztársaság és Románia vízügyi szervei közötti információcserére és a kölcsönös vizuális megfigyelő repülések végrehajtására vonatkozóan [a 2003. június 17-20. között, Marosvásárhelyen (Targu-Mures) tartott XV. Ülésszak Jegyzőkönyvének 8. számú melléklete]

4. Szabályzat a váratlan, veszélyes és el nem kerülhető szennyezések esetén követendő eljárásra [a 2003. június 17-20. között, Marosvásárhelyen (Targu-Mures) tartott XV. Ülésszak Jegyzőkönyvének 5. számú melléklete]

5. Árvízvédekezési Szabályzat (az 1993. június 7-11. között, Hajdúszoboszlón tartott VI. Ülésszak Jegyzőkönyvének 3. számú melléklete)

6. Belvízvédekezési Szabályzat (az 1995. június 26-30. között, Nyíregyházán tartott VIII. Ülésszak Jegyzőkönyvének 2. számú melléklete)

7. A vízszolgáltatás és belvízszivattyúzás költségének elszámolási Szabályzata (az 1994. szeptember 12-16. között, Kolozsvárott tartott VII. Ülésszak Jegyzőkönyvének 5. számú melléklete)

8. Szabályzat a magyar-román határt alkotó vagy a határ által átmetszett folyók vízminőségének követésére [a 2001. június 19-22. között, Máramarosszigeten (Sighetul-Marmatiei) tartott XIII. Ülésszak Jegyzőkönyvének 1. számú melléklete]

9. Szabályzat a Magyar Köztársaság és Románia között a meteorológiai és hidrológiai adatok és tájékoztatások kölcsönös megküldéséről (az 1997. szeptember 22-26. között, Gyulán tartott X. Ülésszak Jegyzőkönyvének 1. számú melléklete)

10. Szabályzat a magyar területen lévő Békési duzzasztómű emelt szintű (+510 cm) duzzasztására és a román területen lévő Anti szivattyútelep összehangolt üzemelésére (az 1996. június 24-28. között, Marosvásárhelyen tartott IX. Ülésszak Jegyzőkönyvének 2. számú melléklete)

11. Szabályzat a magyar-román határt alkotó vagy a határ által metszett vízfolyásokon végzendő rendszeres vízrajzi észlelésekről és közös készlet meghatározásról (az 1996. június 24-28. között, Marosvásárhelyen tartott IX. Ülésszak Jegyzőkönyvének 4. számú melléklete). Végrehajtási utasítás ezen Szabályzathoz (az 1997. január 28-31. között, Szolnokon tartott Vízgazdálkodási albizottság találkozóján felvett jegyzőkönyv 1. számú melléklete)

3. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a rendelkezéseit azonban 2004. május 17-től kell alkalmazni.

Fogalomtár
A vízügyi ágazat számtalan szakkifejezést használ. Ezekhez a szélesebb nyilvánosságnak szánt közleményeink és az igazgatósági honlap esetében is ragaszkodnunk kell. Az itt látható fogalomtárat annak érdekében állítottuk össze, hogy a szakmán kívüli érdeklődők számára is érthetővé tegyük a szakkifejezéseket.