Berettyó védtöltések fejlesztése a Kis-sárréti
és a Berettyóújfalui ártéri öblözetekben

A Berettyó folyó


A Berettyó folyó a Réz hegység délkeleti részén a Ponor ( 779 m Af.) hegy mészplatója alatt, több apró patak egyesüléséből ered. Ezek a patakok a Dobrej hegyet közrefogva annak északi lejtőjén egyesülnek. Ekkor a már Berettyó nevezetű patak felveszi a Toplic és a Jázi nevű ereket, valamint a Réz hegység északi lejtőjéről lefolyó valamennyi vizet. Érdekes, hogy a Berettyó forrása alig néhány kilométerre van a Királyhágón áttörő, akkor már folyóvá duzzadt Sebes –Köröstől, melyet a Réz hegység mint vízválasztó különít el az éppen születő Berettyó forrástól. A Berettyó és a Kraszna között pedig a Réz hegységhez tartozó délről csatlakozó Meszes a vízválasztó.

A bővizű patakká duzzadt Berettyó Krasznatótújfalu után észak-nyugatra, Valkóváralja után pedig északra fordul. Szilágynagyfalunál észak-nyugati irányban Berettyószéplakon át érkezik Margittára, de ezen a szakaszon több kisebb-nagyobb patak táplálja, melyek közül kiemelkedik a nagyobb esésű torrens jellegű Visztra. Margitta után Hegyközszentimréig dél-nyugati irányt vesz fel, s a 4-5 kilométerre kiszélesedett völgyben már a kilométerenkénti 1 centiméteres esést sem éri el. Már ezen a felső, aránylag még lejtős szakaszon is olyan sok volt a mocsár, hogy a medernek még az irányát sem lehetett látni, csak legfeljebb sejteni. A sok malom miatt ugyanis a folyó nem tudott medret kiépíteni. Az egész völgy már itt egy feliszapolódott, vízinövényekkel benőtt malomároknak volt tekinthető. Egymás után sorakoztak a szalárdi, jákóhodosi, gyapoji, pelbárthidai és kismarjai halmok.

Pocsajnál ömlött a Berettyóba az Ér, mely a Krasznától elmosódott vízválasztóval volt elhatárolva, emiatt a Kraszna, a Szamos, sőt olykor még a Tisza nagyvizei is átömlöttek az Éren keresztül a Berettyóba. Pocsajtól a folyó nyugati irányt vett fel. Pocsaj alatt a Berettyó számtalan vándorló vízfolyásra esett szét, de Bakonszegig még nem lehetett találni a medrét.

Bakonszeg után a csekély esés miatt szétterült, s kialakította a Sárrét nevű 30 km hosszú és 15-20 km, 1700 km2 területű mocsarat. Az elmocsarasodást a csekély esésen kívül a porhanyós réteg alatt elhelyezkedő kemény, agyagos vizet nehezen áteresztő réteg idézte elő.

A Sárréti medencében szétterülő Berettyó Bucsa puszta határában már medret vájt magának. Borznál egyesült a Hortobágyi mélyvonulattal és dél-nyugati irányban átszelve Dévaványa, Kisújszállás, Túrkeve  és Gyoma határát, Mezőtúr alatt ömlött az  akkoriban Nagy-Körösnek nevezett egyesült Hármas-Körösbe.

<< Vissza az előző oldalra