1 2 3 4

Életre kelt a tározó…


Sikeres volt a beavatkozás a Bakonszegi tározónál. A „Természet és élőhely-védelmi kezelés a Bihari-sík Natura 2000 területén” tárgyú projektnek köszönhetően a kialakított költősziget növényzetmentes felszínei, a rajta kialakult tocsogók új típusú fészkelő és táplálkozóhelyet jelentenek a tározó területén. Ennek következtében a tározón korábban nem jellemző fajok jelentek meg, melyek között kiemelkedő természeti értéket képvisel például a fokozottan védett gólyatöcs fészkelése.



A XIX. századi lecsapolási munkálatok következtében a Nagy-Sárrét ökológiai szempontból gyökeresen megváltozott, ezzel összefüggésben teljesen átalakult a táj élőhelystruktúrája. A hatalmas kiterjedésű mocsár és lápvilág egy alapvetően szántókkal és száraz szikes gyepekkel dominált területté alakult át, melyben – a csapadékos években nagy kiterjedésben megjelenő egy két hónap alatt kiszáradó időszakos kisvizek mellett – kifejezetten kevés a tartós vízborítású, állandó vizes élőhely.

Ennek következtében természetvédelmi és ökológiai szempontból is nagy jelentősége van azoknak a kezdeményezéseknek, beavatkozásoknak, melyek eredményeként új tartós vízborítású vizes élőhelyek alakulnak ki vagy meglévő vizes élőhelyek kiterjedése bővül, ill. az olyan fenntartási, kezelési tevékenységeknek, melyek az ilyen jellegű élőhelyek tartós fennmaradását segítik elő. Feltétlenül ilyen kezdeményezésnek tekinthető a „Természet- és élőhely-védelmi kezelés a Bihari-sík Natura 2000 területén” tárgyú projekt, melynek célkitűzései az élőhelyszintű diverzitás növelése, a zonáció helyreállítása, a tartós vízborítású vizes élőhely területi kiterjedésének növelése és az átjárhatóság biztosítása a K-XI tározóhoz kapcsolódóan. A projekt keretében megvalósult beavatkozások együttesen szolgálják, hogy a természetvédelmi szempontból kiemelten fontos vizes élőhelyekhez kötődő teljes életközösségek, ill. ezek szerves részét képezvén a Bihar (HUHN 10003) különleges madárvédelmi terület vízi és vizes élőhelyekhez kötődő közösségi jelentőségű jelölő fajai megóvásának, állományaik gyarapításának feltételei javuljanak és hosszabb távon fenntarthatóak legyenek az ehhez szükséges természetvédelmi célú kezelések.
Természetesen a projekt keretében elvégzett beavatkozások és alkalmazott kezelés hatására megváltozott környezeti tényezők következtében meginduló átrendeződési folyamatok lezajlása hosszabb időt, mindenképpen több évet vesz igénybe, de ugyanez mondható el a földmunkák által bolygatott pionír felszíneken zajló rekolonizációs folyamatokról is. Ugyanakkor már az első vegetációs periódusban látványos változások zajlottak a beavatkozások által érintett területeken. A tározótérben a feltöltést követő vegetációs időszakban fajgazdag hínárközösség alakult ki, ahol az egyes fajok borítása nagyjából hasonló volt. A projekt-koncepció és a beavatkozás, ill. kezelés sikerét példázza, hogy a hínárállományok azon a mederrészen alakultak ki, mely a koncepciótervben szerepelt. A fajgazdag hínárállomány kialakítása a K-XI tározó beavatkozás előtti kis kiterjedésű hínarasai alatt képződött üledék propagulum-készletének hatékony felhasználásával történt. A következő években várhatóan a hínaras összborítása nőni fog és a tócsagaz-süllőhínár közösség egyre dominánsabbá fog válni. Az emerz mocsárinövényzet tekintetében az első vegetációs periódusban nem voltak jelentős átrendeződések és a továbbiakban is csak lassú átrendeződés várható. A kotrással kialakított legmélyebb, nyílt vizű terület várhatóan tartósan nyíltvizes élőhely lesz. Az első vegetációs időszak végére az élőlénylépcsők, elsősorban a 2. élőlénylépcső medencéi sűrű, főleg békaszőlő fajok által dominált hínárnövényzettel, míg a locsolási zónák mocsári növényzettel és iszapnövényzettel népesültek be.
A növényállományok kolonizációja, ill. rekolonizációja segítette az állóvízi élőhelyeket kedvelő vízi makroszkópikus gerinctelen és hal fajegyüttesek kolonizációs folyamainak megindulását. Nagyon kedvező eredménynek tekinthető az élőlénylépcsők működése szempontjából, hogy a 2. sz. élőlénylépcső pihenőmedencéiből sikerült kimutatnunk például a védett vágócsík és szivárványos ökle halfajok egyedeit. A tározóban a kialakuló teljes zonációsor, ill. a zónák kiterjedt szegélyzónáiban valószínűsíthető mozaikos élőhelyi struktúra kialakulása várhatóan gazdag és változatos vízi makroszkópikus gerinctelen és hal fajegyüttes megtelepedéséhez nyújt kedvező ökológiai-környezeti feltételeket.

A projekt keretében a tározó délnyugati részén nagyobb vízmélységgel rendelkező, kiterjedtebb –  madártani szempontból fontos – nyílt vízfelület, valamint a vízimadarak fészkelését elősegítő költősziget került kialakításra. A beavatkozásokat megelőző állapotokhoz képest jóval kiterjedtebb vízfelület a récék, ludak és vöcskök számára kiemelt pihenő- és táplálkozóhely kialakulását eredményezte. A kialakított költősziget növényzetmentes felszínei, ill. a rajta kialakult tocsogók új típusú fészkelő és táplálkozóhelyet jelentenek a tározó területén, minek következtében a tározón korábban nem jellemző fajok jelentek meg. Ezek között is kiemelkedő természeti értéket képvisel például a fokozottan védett gólyatöcs fészkelése. Ugyancsak a projekt keretében végzett beavatkozások és a hozzá kapcsolódó kezelés eredménye a több mint 150 párt számláló dankasirály telep kialakulása. A beavatkozások és a kezelés sikerét példázza, hogy az új értékek mellett továbbra is megmaradt a tározón évek óta létező vegyes gémtelep. Összességében a projekt keretében végzett beavatkozások és kezelés táplálkozó- és fészkelőhely tekintetében is kedvezőbb élőhelyegyüttes kialakulását eredményezte a K-XI tározó területén, mely számos vizes élőhelyekhez kötődő madártaxon (récefélék, vöcsökfélék, gémfélék, gólyafélék, íbiszfélék, sirályfélék, csérfélék) számára jelenti a táplálkozási és/vagy fészkelési lehetőségek jelentős javulását.

<< Vissza az előző oldalra